A maneki-neko több változata ismert, különböző színekben és pózban megtalálható. A leggyakoribb szín a fehér, a fekete, az arany és a piros. A szobrokon kívül kulcstartóként, perselyként, virágcserepeken és evőpálcikákon találkozhatunk vele. Néha tévesen „kínai szerencsemacskának” hívják, mivel egyre nagyobb népszerűségnek örvend a kínai kereskedők körében is.

A mechanikusan működő integető macska lefelé álló mancsa az arra látogatókat invitálja beljebb. A Nyugattal ellentétben, az ázsiai országokban, ha valakit magunkhoz szeretnénk inteni, nem lentről felfelé, hanem fentről lefelé kell mozgatnunk a kezünket.

A maneki-neko felemelt mancsainak különböző jelentést tulajdonítanak. Ha a jobb mancsa van a levegőben, akkor pénzt, szerencsét, egészséget hozhat vagy védelmet nyújt. A bal mancsával vásárlókat csalogat vagy ugyancsak pénzt, szerencsét és egészséget hoz. Ha mindkét mancs a levegőben van, védelmezi az otthonunkat.

Úgy vélik, minél magasabbra emeli a mancsát, annál nagyobb lesz a szerencse. Másik hiedelem még, hogy amilyen magasra emeli a mancsát, olyan messziről jön a szerencse.

Melyik szín mit jelent?

A legelterjedtebb a háromszínű, fehér alapon vörös és fekete foltokkal. Valószínűleg azért mert úgy tartják, hogy ez hozza a legtöbb szerencsét és hasonlít a japán kurta farkú macskára, ami a figura alapjául szolgálhatott.

A fehér a tisztaságot és a pozitív dolgokat szimbolizálja, és a szerencsét vonzza. Megjelenésének az oka a készítők lustaságából eredhet, mert nem festették fel a foltokat.

A fekete maneki-neko a gonosz szellemeket űzi el. A nők gyakran hordanak maguknál ilyen talizmánt, hogy távol tartsák a zaklatókat és a tolvajokat.

Az aranyszínű a jólétet és a gazdagságot szimbolizálja.

A piros a betegségek és a rossz szellemek távol tartását szolgálja.

A zöld a tanulmányi sikerekben segít, ezért sok egyetemista hordja magánál. Régen ez a változat ritkaságnak számított, de mára már ez is elterjedt.

A rózsaszín a szerelemben és a párkapcsolatban segít. Ez ugyan nem tartozik a hagyományos színek közé, de nagyon elterjedt a fiatalok körében.

A kis szobor eredete

Néhányan úgy gondolják a maneki-neko Oszakából, megint mások pedig, hogy Tokióból származik. Először a késő Edo-korban jelent meg Japánban. Egy újságcikk bizonyítja, hogy 1876-ban, a Meidzsi-korszakban már kimonóba öltözött maneki-nekót osztogattak egy oszakai szentélyben. Egy 1902-es hirdetés azt bizonyítja, hogy mennyire népszerűek voltak a századfordulón.

Mindezek ellenére a maneki-neko pontos eredete ma is bizonytalan, de számos monda szolgál magyarázatul.

Mások hasonlóságot véltek felfedezni a maneki-neko gesztusa és egy az arcát mosó macska között. Japán hiedelem szerint, ha a macska az arcát mossa, az azt jelenti, hamarosan vendégek érkeznek.

A maneki-nako számtalan mondának a témája, ezek közül a legnépszerűbb az alábbi történet:

Egy elszegényedett bolt tulajdonosa magához vett egy kóbor macskát annak ellenére, hogy neki sem volt mit ennie. Hálából a macska nem messze a bolttól letelepedett és integetni kezdett az arra járóknak, ez fellendülést hozott a jótékony tulajnak. Ezek után az integető macska egy fajta szimbólummá vált, ami jó szerencsét hoz a kis vállalkozásoknak.