Az ókor feltételezhetően legnagyobb tengeri hatalma egyetlen nap és éjszaka alatt misztikus körülmények között süllyedhetett a tengerbe egy hatalmas földrengést és szökőárt követően. Atlantisz legendás szigetéről elsőként Platón tett említést i. e. 360 körül írott műveiben. A görög filozófus óta számos író, történész, régész, geológus, kutató és felfedező kalandor próbálta megfejteni, hol is lehet az elsüllyedt ókori birodalom.

1926-ban a francia K. Gatefosset és C. Rou 1700 tételből álló bibliográfiát tett közzé Atlantiszról. Számítások szerint 1975-ben az e híres legendának szentelt cikkek és könyvek korántsem teljes jegyzéke úgy 7000 tételből állt.

Az Atlantiszról könyvet író számos szerző a következő feltételezéseket állította fel:

• Mindaz, amit Platón Atlantiszról mondott, színtiszta igazság. Atlantisz – mint neve is mutatja – az Atlanti-óceánban feküdt
• Atlantisz korántsem legenda, kétségtelenül létezett. A kérdés az, hogy hol? A változatok száma akkora, hogy egy tudós még a 19. században meglehetős rosszmájúsággal jegyezte meg: az Atlantiszról szóló mendemondák az emberi butaság egyfajta katalógusává állnak össze.
• Az Atlantisz-legenda tipikus kompiláció, amelynek alapját különböző korokból és különböző népek történetéből származó mítoszok és esetleg bizonyos történelmi tények képezik.
• Az elpusztult földrészről szóló egész elbeszélés az elejétől a végéig kitaláció. Érdekes keret csupán, amelyet Platón saját társadalmi-politikai eszméinek kifejtéséhez használt föl. Ha Platón, Morus Tamáshoz hasonlóan Utópiának, vagyis „nem létező helynek” nevezte volna el szigetét, nagy szolgálatot tett volna az utókornak.
• A Platón által említett rejtélyes sziget talán csak afféle központ lehetett, hiszen az atlantisziak tudásukat tekintve valószínűleg az egész bolygót uralták.

Atlantisz létezését máig sem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani.

A National Geographic készített dokumentumfilmet a legutóbbi kutatásról, munkatársai részletesen körbejárták a témát, és egy szakértő csoporttal együtt munkálkodtak az expedícióban. A kutatók többek között Santorinin, az Azori-szigeteken és Spanyolországban is jártak.

– A régi források alapján kezdtük meg a kutatást és fejlett navigációs technikákkal valamint multispektrális képalkotással igyekszünk Atlantisz nyomaira bukkanni – mesélte a dokumentumfilmes Simcha Jacobovici, aki azt is elárulta, hogy a műszerek segítségével a tengeri régészeknek sikerült felfedezniük néhány hatalmas kőhorgonyt. – Ezek a horgonyok 3500-4000 évesek lehetnek, és egy ősi kikötő bizonyítékai az Atlanti-óceánon. Ha néhány merülés alatt sikerült hat darabot találnunk, vélhetően több ezer lehet odalenn.

Folytatjuk.