Életeink során sokmindenkivel találkozunk, sok mindenkit megismerünk, senki sem véletlenül lesz szereplője földi létünknek. Minden találkozásnak célja van, mindegyik tanít valamire. Amikor valaki felé vonzódást érzünk, valamiféle szimpátiát, felébred bennünk a vágy, hogy azzal az illetővel szeretnénk huzamosabb ideig együtt lenni, esetleg együtt élni. Ha valamiért még sem sikerül összehoznia a sorsnak abban az életben minket vagy nem tart a kapcsolat addig, amennyire vágytunk, akkor egy következő életben lesz erre lehetőségünk. Újra összehoz minket a sors, és beteljesül az a karmikus kapcsolat, amelyet nekünk szánt. Előfordulhat, hogy azért kell újra és újra megélnünk, hogy a benne foglalt konfliktus fölé kerekedhessünk.
Így számíthatunk rá, hogy ebben az életünkben számtalan kapcsolatunk csak egy korábban fellángolt vágyunknak a következménye vagy egy elkezdett emberi-, párkapcsolat folytatása. Az ilyen kapcsolatok úgy toppannak be az életünkbe, hogy látszólag nincs semmilyen előzményük. A vonzás ereje akkora, hogy sokszor nem is gondolkodunk azon, kell-e nekünk ez a kapcsolat. Elengedni pedig szinte képtelenség a másikat, oly erősek a belső kötődések.