E madarak tehetsége, vagyis hogy bámulatos tájékozódóképességükkel akár több száz kilométeres utat megtéve képesek elérni kiinduló pontjuktól a célpontjukig, a tudomány érdeklődését is felkeltette.
Hogyan találnak el a postagalambok a célpontjukhoz?
Időről időre újabb elméletek születtek, hogyan tájékozódhatnak ezek az állatok: a valószínűsített megoldásokban a Föld mágnesességére támaszkodó, a szaglásra hagyatkozó és infrahanghullámok segítségével történő eligazodást jelölték meg a különös navigációs képesség hátterében.
A régóta bizonyításra váró elgondolást, miszerint ezeket a madarakat a Föld mágnesessége segíti a tájékozódásban, a Houstoni Egyetem tudósai érdekes kísérletben vizsgálták. David Dickman vezetésével végezték a vizsgálatot, melyben egy elsötétített helyiségben, mesterségesen létesített mágneses mezőbe lépő galambok agyi aktivitását mérték meg.
Azt látták, hogy a galambok belső fülében található, tájékozódásért és egyensúlyért felelős idegsejtek reagáltak a mágneses mező polaritásának, erejének és irányának változására. Ebből arra következtettek, hogy a Föld mágnesességének valóban lehet köze a postagalambok tájékozódásához.
Az Aucklandi Egyetem tudósai a csőrben sejtették a mágneses érzékelés természet adta eszközét. Egy faláda egyik felében mesterséges mágneses mezőt hoztak létre, és arra idomították kísérleti madaraikat, hogy ha a mező létrejön, sétáljanak bele. Amikor azonban mágnest erősítettek a galambok felső csőrére, illetve gyógyszer segítségével elérzéstelenítették azt, a madarak nem tudták felmérni a mágneses mező jelenlétét.
Egy másik teória a mágnesességelméletet egy új elgondolással vetette össze: a Pisai és Aucklandi Egyetem kutatói, Anna Gagliardo és Martin Wild a madarak szaglásában sejtette a megoldást. 48 galambbal dolgoztak, melyek közül 24-nek a szagjelszállító idegeit, 24-nek pedig azt az idegét iktatták ki, mely a mágnesesség alapján történő tájékozódásban játszik szerepet.
A mágnesességre érzéketlenné váló madarak egy napon belül célba értek, ám a szaglásukat vesztett postagalambok eltévedtek. Ebből arra következtettek, hogy a szaglásnak lehet kulcsszerepe a tájékozódásban, azaz a madarak az út közben felmerülő szagok felismerésével lehetnek képesek a megfelelő irányban haladni.
