1. Ókori Mezopotámia: Az asztrológia korai formái az ókori Mezopotámiában, különösen Babilóniában és Asszíriában jelentek meg az i. e. 4. évezredben. A babilóniai papok megfigyelték az égi testek mozgását és próbálták összekapcsolni azokat az emberi eseményekkel és sorsokkal. Az első horoszkópokat is itt készítették.

2. Ókori Egyiptom: Az ókori egyiptomiak is foglalkoztak az asztrológiával, és a csillagokat a fáraók hatalmának és sorsának meghatározására használták. Az egyiptomi asztrológia összekapcsolta az égi testeket a földi eseményekkel és a személyes sorsokkal.

3. Ókori Görögország és Róma: Az asztrológiai tudás a görögök és a rómaiak körében is terjedt. A görögök az égiek isteneit az égitestekhez kapcsolták, és sokat tanultak a babilóniai asztrológusoktól. A rómaiak is elfogadták az asztrológiát, és az ókori Róma időszakában számos asztrológus tevékenykedett.

4. Középkor és a reneszánsz: Az asztrológia középkori Európában is népszerű volt, és az egyház is elfogadta bizonyos mértékig. A reneszánsz idején az asztrológia új lendületet kapott, és a horoszkópok népszerűsége nőtt.

5. Modern asztrológia: Az asztrológia a modern időkben is fennmaradt, és továbbfejlődött. A 20. században a pszichológia és az okkultizmus hatására az asztrológiai értelmezések is változtak, és az egyéni személyiség és sors megértésére összpontosítottak.

Az asztrológia és a horoszkópok ma is népszerűek, és sok ember hisz a csillagok és a bolygók pozíciójának hatásában az emberi életre és sorsra. Azonban fontos megjegyezni, hogy az asztrológia nem tudományosan alátámasztott rendszer, és sokan kritikusak a horoszkópok valóságtartalmával kapcsolatban. Az emberek azonban továbbra is használják az asztrológiát önmaguk és mások jobb megértésére és az életükben való eligazodásra.